Mindenki életében kisebb vagy nagyobb szerepet játszik a megfelelés. Mit is jelent ez? Megpróbálunk eleget tenni a külső igényeknek, elvárásoknak annak érdekében, hogy elfogadást, befogadást, szeretetet kapjunk cserébe. Ilyenkor a saját céljainkat, vágyainkat, hitrendszerünket, értékeinket, áldozzuk fel, és arra összpontosítunk, hogy minél jobb képet fessünk a környezetünk számára magunkról (hogy kapjunk cserébe valamit).
A megfelelés elengedhetetlen ahhoz, hogy egy működő társadalomban tudjunk élni. Ha mindenki csak a maga érdekeit nézné mindenhol, akkor a közös élettér hamar csatamezővé válna. A problémát az jelenti, amikor a mérleg megborul és a szükségesnél nagyobb mértékben jelentkezik az alkalmazkodás. Saját vágyainkat elnyomjuk és mások által meghatározott módon, mások szabályai szerint élünk. Teljesen mindegy, hogy munkahelyi környezetről vagy a magánéletről beszélünk. Mindkét esetben fontos, hogy meg tudjuk őrizni az egyéniségünket, úgy, hogy közben együtt is dolgozunk, élünk másokkal.
Ezek mellett ott vannak a belénk nevelt viselkedési formák, amik vagy a szülőktől vagy a társadalomtól származnak. Ezek célja, hogy akár az akaratod ellenére is, de megfelelj az elvárásoknak. Gondoljunk csak bele, már kisgyermekként is akkor kaptunk dicséretet, amikor azt tettük, amit a szüleink mondtak. Később az iskolában és utána felnőttként, a munkahelyen és a fogyasztói társadalomban is dicséret akkor járt és jár, ha minél jobban alkalmazkodunk. Megcsináljuk, amit mondanak, megvesszük, amit kell, hogy jobbnak tűnjünk és azt mondjuk, amit az adott közeg elvár.
Mikor jelentkezik az erős megfelelés?
1, Az alacsony önbecsülés korunk egyik népbetegsége. (Valljuk be, nem csoda egy olyan környezetben, ahol a minden nap szembesítenek azzal, hogy más kapcsolata csodás, egy applikációval milliárdosok lettek fél perc alatt, vagy elég jól elénekelned egy dalt és már mindenki téged szeret.) Amikor nem becsüljük magunkat, akkor külső szereplőktől várjuk, hogy ezt megtegyék. Miért? Mert alapvető szükségletünk az elfogadottság és a szeretet érzése. Ha ez nem tudjuk megtenni belülről, nem tudjuk magunknak ezt megadni, akkor sajnos külső szereplőktől várjuk ezt el.
2, A saját szükségleteink ismeretének hiánya is elvezethet a magasszintű megfelelés megjelenéséhez. Ha nem tudjuk, mi a mi vágyunk, mi hajt bennünket, mire van igazán szükségünk, akkor ezt az információhiányt egy külső információ fogja meghatározni. Pedig a működésünk mozgatórugója az, hogy aszerint élünk és döntünk, amit a belső szükségleteink (érzelmi is) diktálnak.
3, Nagy nyomás esetén, például munkahelyen, hamar feladhatjuk az egyéniségünket és dönthetünk úgy, ahogy mások akarják. Ilyenkor a nagy stressz és a túlzott felelősség súlyát már nem bírva, inkább engedünk. Ez történhet a hétköznapi kapcsolatainkban is. Amikor a konfliktus elkerülése érdekében, vagy pont azért mert már túl nagyra nőtt bennünk, inkább engedünk.
Az összes pont közvetve vagy közvetlenül az első ponthoz vezethető vissza. Saját magunk elfogadása, szeretete a legfontosabb. Ha mi magunkkal rendben vagyunk, akkor többek közt a megfelelés is egészséges mértéket ölt az életünkben. Azonban ne felejtsük el, hogy az évtizedek óta meglévő alacsony önbecsüléssel nagyon sokat kell dolgozni, hogy rendbe hozzuk. Ha ez sikerül, akkor valóban ugrásszerűen megnő a boldogság, elégedettség az életünkben.
