Hollósi Domonkossal az EMCC (European Mentoring and Coaching Council) magyarországi elnökével beszélgettünk arról, hogy milyen tekervényes úton jutott el a coach-csá válásig. Mi a feladata, hogyan érdemes coachot választani és miért fontos az EMCC itthoni tevékenysége. Ezek az információk akkor is tanulságosak, ha pszichológust vagy terapeutát keresel.
Kezdjük azzal, hogyan lettél coach, miért váltottál?
Először még bútorbolt hálózat tulajdonosaként találkoztam a coachinggal. Egyik barátom Amerikában elvégzett egy coaching tanfolyamot és hazaérve felajánlotta, hogy referencia munkának csinálna velem egy coaching folyamatot. Ekkor „sikeres” cégvezetőként konkrétan 0-24-ben dolgoztam és rengeteg stresszel járt a munkám. Semmi idő nem jutott sem a családomra, sem magamra. Nem tudtam pontosan mi is az a coaching, de úgy döntöttem kipróbáltam. A 10 alkalmas folyamat rengeteg felismeréshez vezetett, minden ülés önmagában is hatalmas élmény volt és az eredménye az lett, hogy kidolgoztam egy tervet a cég felszámolására, mert ráébredtem, hogy arra az életvitelre, amit folytatok semmi szükségem és nem ad már örömöt, annak ellenére, hogy nagyon jövedelmező volt. Közben a párkapcsolatom már válságban volt és hiába lett több időm a magánéletre, nem sikerült megmenteni a házasságomat. A válásom mély kudarcélménye rávezetett arra, hogy volt egy nagy önismereti űr bennem, ezért elkezdtem sokkal mélyebben foglalkozni magammal. Elég mélyen voltam, de tudtam, hogy fel kell állnom és fel is álltam.
Elmentem terápiába és közben előadásokra, majd workshopokra jártam, melyek főleg az önismeretről szóltak. Nagyon inspirált az, hogy ez az egy coaching folyamat ilyen rövid idő alatt milyen nagy változásokat hozott az életemben és elhatároztam, hogy megtanulom. Óriási élmény volt újra elkezdeni tanulni és szerencsére két olyan magas szakmai színvonalú képzésen vettem részt, ahol módszertani tudás elsajátítása mellett a önismeretre és a gyakorlati munkára is kiemelten nagy hangsúlyt fektettek. A képzések minden alkalommal hoztak egy bizonyos „aha” élményt és ez egyre jobban megerősített abban, hogy megtaláltam azt a szakmát, amire hivatásomként tekinthetek. Közel 4 év tanulás után a GROW-nál szereztem meg az EMCC által nemzetközileg is akkreditált coach képesítésemet. Persze ez így elég egyszerűen hangzik, azonban ez az időszak sok belső lelki munkával, a gátlásaimmal, a félelmeimmel való szembenézéssel is járt, amelyek sokszor nagyon fájdalmasak voltak.
Nagyon szép kanyart írtál le a bútorbolthálózat vezetésétől a coach-csá válásig. Megérte váltanod?
A coaching valódi minőségi változást hozott az életembe. Mondhatni teljesen nulláról építettem fel újra mindent. Ma már sokkal kiegyensúlyozottabbnak érzem magam és elégedett tudok lenni, attól függetlenül, hogy ugyan úgy számos nehéz élethelyzettel, problémával és kihívással állok szemben, de ezeket már tudom más perspektívából nézni és akár kívülállóként is szemlélni. Azt csinálhatom, amit szeretek és ezért nagyon hálás vagyok. Ügyfeleimtől, kollégáimtól legalább annyit kapok én is, mint amennyit adni tudok és talán ez a legnagyobb öröme ennek a szakmának. Emellett úgy érzem, hogy ezzel a váltással a gyerekeimnek is példát tudok mutatni, hogy majd ők is merjenek újratervezni és újrakezdeni.
(Fotó: Nemzetközi Coaching Hét, ICF Konferencia, Telekom székház, 2017)
Mi fogott meg a coachingban?
A coaching folyamatban megtanulhatjuk önmagunkat és a világot tudatosabban és reálisabban látni, felvállalni a felelősséget, kezünkbe venni az irányítást és a vezetővé válni a saját életünkben. A legtöbb kudarc és negatív élményünk abból ered, hogy erősen hierarchikus, elvárás alapú és versenyszellemű társadalomban szocializálódtunk, ezért folyamatosan másokhoz viszonyítjuk magunkat, miközben a környezetünk és a média kozmetikázott sikertörténetekkel áraszt el minket. Nagyon magasra kerültek az önmagunkkal szemben támasztott elvárásaink, aminek szinte képtelenség megfelelni és már a sikereinknek sem tudunk örülni, mert sosem leszünk még „elég jók”. Él bennünk egy ideakép arról, hogy egyszer majd leszek valaki, aki sikeres és boldog, de nem tudjuk pontosan megfogalmazni, hogy mitől is fogjuk valóban annak érezni magunkat. Például nagyon sokan a meggazdagodásban keresik megszállottan a boldogságot. Habár a kutatások megerősítik, hogy az anyagi biztonság jelentős szerepet játszik a jóllétünk megélésében, de az igazán nagy vagyonnal rendelkezők körében végzett felmérések szerint csak 2-3%-uk éli azt az életet, amit szeretett volna.
A coaching beszélgetések során, időt és teret adhatunk magunknak, hogy kiszakadva a hétköznapi mókuskerékből, végre tudatosan és fókuszáltan azzal foglalkozhassunk, ami igazán fontos számunkra, megismerjük önmagunk működését, valós és mély szükségleteinket, feltárjuk a lehetőségeinket és megtervezzük az utat a vágyott céljaink elérése felé lépésről-lépésre.
Hogyan éri ezt el?
A coach abban támogatja ügyfelét, hogy a nagyobb távlati célokat - legyen az üzleti vagy magánéleti - reálisan megvalósítható kisebb célokra bontsa és segít feltárni, tudatosítani azokat a külső és főleg belső gátló tényezőket – mint például félelmek, gátlások, hiedelmeket, negatív szokások - melyek a megvalósítás útjában állnak, valamint támogatja abban, hogy belső és külső erőforrásait mozgósítani tudja. A célok elérése érdekében jól irányított kérdésekkel, kreativitást ösztönző módszerekkel, olyan megoldási lehetőségeket tud kihozni az ügyfélből, melyre korábban lehet, hogy még nem is gondolt. Saját működésünk, belső mozgatórugóink megismerése, mely sokszor felszabadító „aha” élménnyel is párosul, jelenetős energiákat szabadít fel és a kisebb célok elérése azonnal növelni az önbizalmat. Ez egy olyan pozitív visszacsatolási kör, mely jelentősen fokozza a teljesítményt, a kitartást és a kreativitást. Az ülések során a hosszútávú célok figyelemben tartása mellett, mindig a soron következő konkrét lépéseken van a fókusz.
Mi a coaching helyzet itthon?
Itthon még csak most kezdik szélesebb körben megismerni a coachingot és közel sem annyira elterjedt, mint mondjuk Amerikában vagy Nyugat-Európában, ahol a vállalkozók, vezetők és a magánemberek körében is szinte teljesen természetes, hogy coach-hoz fordulnak, ha új célokat tűznek ki, vezetői kompetenciáikban akarnak fejlődni, karrierváltáson gondolkoznak vagy csak egyszerűen elakadtak valamiben.
Manapság nagyon sok coach van Magyaroszágon. Mit gondolsz erről?
A coachingról magáról egy zavart kép él itthon az emberekben, mert sokan nevezik magukat coachnak pár alkalmas tanfolyamok elvégzése után vagy anélkül is. Attól függően, hogy ki mi mellé írja a szót, sok mindent jelenthet, de valódi hiteles szakmai támogatást csak nemzetközileg akkreditált képzéssel rendelkező coachoktól várhatunk, akikből egyelőre még kevés van.
Nagyon sok fiatalt érint például az útkeresés vagy a karrierválasztás témaköre. Ezekről lehet beszélni ülésen?
Az útkeresés, karrierválasztás, munkahelyváltás gyakran jelentkező témák. A coaching kiváló eszköz arra, hogy megtaláljuk a hozzánk passzoló munkakört, szakmát. Nagyon sok minden lehet téma egy ülésen. De nem is a téma, hanem inkább a megközelítés az, ami fontos. Például „boldogságkeresés” is lehet téma, de csak úgy, hogy azt konkrét kisebb célokra bontod, ami kézzelfogható, reális és mérhető, megvizsgálva azt, hogy pontosan mit is jelent ez neked és mit várhatsz attól ha eléred.
A karrier témában is az a fontos, hogy az ügyfél lássa a valóságot. Tudja azt, hova és hogyan tud eljutni. Felismerni azt, hogy mire is van szüksége igazán, mik a valós vágyai, milyen képességekkel rendelkezik, mik az erősségei és gyengeségei, milyen lehetőségei vannak, miben szükséges még fejlődnie. Ez korántsem könnyű, azonban ezek a coaching folyamat során feltárhatóak.
Hogyan érdemes akkor coachot választani?
A legjobb módja, ha rákérdezünk a tapasztalatára, hogy kiket, hogyan, milyen eredménnyel coach-olt, sőt akár egy előző klienst is fel lehet hívni, hogy mi a véleménye az adott coachról. Kérjünk szakmai referenciát, hol milyen képzést végzett és a képzésnek milyen akkreditációja van. Nagyon kevesen csinálják ezt meg, főleg azért, mert kellemetlenül érzik magukat ilyen helyzetben. Én kifejezetten szeretem azokat az ügyfeleket, akik tudatosan odafigyelnek arra, ki segíti az életüket.
Magyarországon létezik olyan állami szervezet, aki validálja a coachokat?
Nincs ilyen. Ez önszabályozó szakma. Ezért jöttek létre a nagy nemzetközi szervezetek, mint az EMCC, hogy magas minőségi sztenderdek mentén szabályozzák a szakmát és a piacot. Ilyen például a kompetenciák mentén történő validálás, ami a megtanult tudásanyag gyakorlatban történő alkalmazási módját méri. Minden szakmának megvannak a speciális kompetenciái. Az EMCC-ben olyan kompetencia kritériumot állítottunk fel, ami elég komolyan szelektálja a jelentkezőket, azért, hogy valóban szakszerűen tudja végezni a munkáját.
Mondanál egy tipikus kompetenciát?
Számos más között az eredmény- és cselekvés orientáltság egy nagyon fontos kompetencia, de ilyen részkompetencia például az aktív hallgatás vagy értő figyelem is. Azaz, hogy hogyan tudod meghallgatni a másikat, úgy, hogy a másik fél is érzékeli azt, hogy csak rá figyelsz. Nem magadat teszed bele a beszélgetésbe, hanem valóban a másik személy van a központban. Jelen tudsz lenni az ő kommunikációjában és helyzetében, mert tipikus probléma, hogy nem vagyunk meghallgatva a hétköznapi életben. Általában azért figyelünk a másikra, hogy utána mi is elmondhassuk a véleményünket vagy valami frappáns jótanácsot adjunk a problémájára, nem azért, hogy meghallgassuk és segítsük feltárni a mélyebb összefüggéseket. Az aktív hallgatás nagyon nehéz feladat, sok gyakorlásra van szükség az elsajátításához.
Mi a személyes küldetésed a coaching kapcsán?
Azt szeretném elérni, hogy a coaching természetes dolog legyen az emberek életében, és bátran mernének szakemberhez fordulni, mert professzionális külső támogatással sokkal rövid idő alatt lehet jelentős szakmai fejlődést és életminőség javulást elérni. Szeretném, ha a gyerekeim már egy olyen világban élnének, ahol coachok és mentorok támogatnák őket a kiteljesedésükben. Szerencsére nem vagyunk ettől túl messze.
